Szentivánéj 2001


Bevezetés

A 2001-es évben Pilisszentiván Önkormányzata pályázatot hirdetett a nyári napforduló ünnep, a Szent Iván éj hagyományának újraélesztésére. A cél az volt, hogy ez az évezredes múltra visszatekintő ünnep ismét élő legyen. Mindazon hazai önkormányzatok, hazai és határon túli civil és közhasznú szervezetek pályázhattak, amelyek vállalták azt, hogy 2001. június 23-án, szombaton az ünnepet helyi közösségükben megrendezik és arról 2001. július 31-ig írásos és képes beszámolót küldenek Pilisszentiván Önkormányzata részére. A pályázattal egységben felhívást is közzé tettek, amelyben csatlakozásra hívták meg mindazon szervezeteket, magánszemélyeket, amelyek, akik egyetértenek a napforduló ünnep újraélesztésének javaslatával. A támogatás megvalósulhatott az ünnep megrendezésére irányuló szándéknyilatkozattal, támogató levéllel, a hagyomány feltárását és népszerűsítését segítő vállalásokkal, anyagi hozzájárulással.

Beszámolók a pályázó és a felhíváshoz csatlakozó szervezetek Szent Iván éji ünnepéről:

A Pécsi Gyermekotthon Alapítvány ünnepe

2001. június 23-án a Pécsi Gyermekotthon növendékei is megünnepelték a Szent Iván éjt.
A gyerekek tánccal, énekléssel, tűzön átugrással tették felejthetetlenné ezt a napot.
A jövőben az otthonból kikerült növendékeket is be kívánják vonni a hagyományőrző ünnepségbe, amelynek nevelő értéke óriási.


Szent Iván éji tűzgyújtás Piliscsabán

Piliscsabán már 16. éve tartják a Szent Iván éji tűzgyújtást. Az első résztvevők többnyire a párválasztás korában lévő ifjak voltak, akik ma már mint férj és feleség, mint apa és anya jönnek a rendezvényre.
A tűz mellett Kodály Nyitra-vidéken gyűjtött dallamait éneklik a vendégek, majd utána általában táncház következik. Az ének és zene felelőse a Piliscsabai Hagyományőrző Baráti Kör nevében Kovács Márton volt. Természetesen nem marad el a szalonnasütés és egy kis eszem-iszom sem.
Az utóbbi években a szervezők nagy örömére egyre több gyerek, kamasz megy a rendezvényre, ezért fontos olyan hangulatot teremteni, hogy ők is magukénak érezzék az ünnepet.


Ötágú Síp Kulturális Egyesület Szeged

Az egyesület a 2001-es programját illetően 2000 őszén határozta el, hogy megünnepli Szent Iván éjszakáját és feleleveníti a kifejezetten Szegedre és környékére jellemző, már feledésbe merült hagyományokat.
A rendezvényen a házigazdák bevezetője után vallástörténeti előadás következett a keleti tűztisztelő szokásról, ezután meggyújtották a máglyát, melyet gyerekek és felnőttek egyaránt körbetáncoltak és átugráltak. Éjjel egy órakor abbamaradt a dobolás, de a tűz melletti beszélgetés addig tartott, amíg a Nap fel nem kelt és gyönyörű látványával meg nem ajándékozta az ott lévőket.
A szervezők reménye szerint ez év Szent Iván éjszakáján még többen ünnepelnek majd Szegeden.


Nagycsaládosok és Gyermeküket Egyedül Nevelő Szülők Szövetsége - Gábortelep

A szövetség 2001. márciusában alakult és mindjárt fel is vállalta, hogy felelevenítik a Szent Iván napi hagyományt. Felkeresték a faluban élő idős embereket, hogy meséljenek a régi nyári napfordulós ünnepekről.
Június 23-án délután háromkor palacsintasütéssel kezdődött a program. Egy órával később már habzsolhatták a gyerekek a finom édességet. Estig játékos vetélkedők folytak, majd nyolckor került sor a máglya meggyújtására. A tűz jó nagyra sikerült, úgyhogy tűzugrás helyett csak parázsugrásra vállalkoztak a vendégek. A hagyományok szerint a lányok almát dobáltak a parázsba, melyet a fiúk piszkáltak ki onnan. Akinek kedve volt, süthetett szalonnát és énekelhetett a tűz körül. A program tíz óra után ért véget. Az ünnep olyan emlékezetes maradt, hogy a jövőben is tervezik megrendezését.


Cece község Napforduló ünnepe

A község 2001. június 23-án rendezte meg az első Napfordulóünnepet, melynek keretében 21 órától rőzsegyűjtést és nagyszabású bált tartott. Az ünnep védnöke és szervezője Szabóné Váradi Katalin önkormányzati képviselő asszony volt, aki nagy lelkesedéssel és tenni akarással vállalta a szervezési feladatokat, hogy a már feledésbe merült régi népszokásokat a fiatalabbak is megismerjék.
A község lakói tűzugrással, játékos feladatokkal tarkították a népi hagyományok felelevenítését. A hagyományőrző bálon kb. 100-an vettek részt idősebbek és fiatalabbak egyaránt. A mulatozás reggelig tartott. A vigadalom olyan jól sikerült, hogy a község ezután minden évben egyre nagyobb körben rendezi meg az ünnepet.


Csögle község ünneplése

2001. júniusában a Csöglei Szülői Munkaközösség az Önkormányzat támogatásával a Szent Iván éji hagyományok újraélesztésére tábortűzrakást szervezett. A falu apraja-nagyja segített a fa gyűjtésében, amit az apukák szállítottak a tűzgyújtó helyre. Este kilenc órakor került sor a tűz meggyújtására. Szülők és gyerekek vidám körjátékot jártak a tábortűz körül. A parázsnál később szalonnát sütöttek. A jó hangulatú ünneplés hajnalig tartott.


A Magyar-Finn Baráti Kör Szent Iván éji ünnepe

A Magyar-Finn Baráti Kör Szigetszentmiklóson 2001. novemberében tartotta fennállásának tizedik évfordulóját. A tíz év alatt minden évben megünnepelte a Szent Iván éjt, mert ez a finneknek is nagy ünnepe: a Juhannus.
2001-ben is a 3-as iskola udvarán raktak tüzet. A tűzrevalót a kör tagjai hordták össze. Dr. Becz Miklós elnök nyitotta meg az estet, köszöntötte a jelenlevő finn vendégeket és meggyújtotta a tüzet. A parázsnál ki-ki megsütötte vacsoráját, majd közös nótázás következett. Az összejövetelen mindenki jól érezte magát, a társaság a jövőben is szeretné megünnepelni ezt az éjszakát.


Ünnep Mindszentkállán

A Káli-medence szívében, Mindszentkállán működő Pannon Udvarház 2001. nyári programsorozatában kiemelkedő fontosságúnak bizonyult a Szent Iván éji tűzünnep. A Szent János előestéjén résztvevők méltó módon illeszkedtek a sorozatban fellépő művészek - Hobo, Sebestyén Márta, Gryllus Vilmos, Eszterházy Péter, Ákos - közé.
A máglya meggyújtása után kezdetét vette a koncert, melynek során Müller Ilona zongoraművész és egy göteborgi szólista Mozart, Chopin, Haydn műveit adták elő. A jelenlevők ezután fáklyákat gyújtottak és a tüzek és gyertyák lángjánál bográcsban főtt és faszénen sült ételek valamint Balaton-felvidéki borok mellett ünnepelték a fényt és a termékenységet. Természetesen volt tűzugrás is miközben egy reneszánsz zenekar korhű jelmezben muzsikált. A skandináv kapcsolatot erősítendő a közönség soraiban jelen voltak svéd és finn vendégek, turisták. Ezeket a kapcsolatokat a jövőben erősíteni szeretnék, illetve a Kárpát-medencei magyarságot is be akarják vonni az ünneplésbe. A szervezők célja még, hogy az ünnep országos szinten elterjedjen, vonuljon be a köztudatba. Ezért az eseményről több médium is hírt adott (pl. Duna Televízió, Magyar Nemzet), valamint plakátokon és szórólapokon is népszerűsítették az ünnepet.


Városi Közművelődési Intézmények Művelődési Központ

Az intézmény 1986. júniusában rendezte az első Szent Iván éji utcabált Kalocsán a belvárosban egy erre az alkalomra lezárt kis utcában. A kezdetektől cél volt a nyári napforduló megünneplése, az éjszakai tűzugrás szokásának felelevenítése. Helyi népzenei együttes adott koncertet a rendezvényen. A bálon minden Iván nevű vendég ingyen mulatott. 1990-ig hasonló módon ünnepelt a város, majd 1991-től egy korábban már működő hagyománnyal, a helyi néptánc együttesek évadzáró műsorával kötötték össze az eseményt. 1991-92-ben az Ifjúsági Házban volt a rendezvény, 1993-tól - miután kinőtte a helyet - az érsekkerti szabadtéri színpadon. Napjainkra a rendezvény a régió és talán a megye legnagyobb néptáncos seregszemléje lett. Minden alkalommal tűzugrással és hajnalig tartó táncházzal zárul az ünnep és évente megemlékeznek a nyári napfordulóhoz kapcsolódó babonákról, szokásokról. A 2001-es rendezvényt az időjárás viszontagságai miatt a sportcsarnokban tartották, így 15 év óta először sajnos elmaradt a tűzugrás, de a hangulat nagyon jó volt.
Az intézmény a jövőben is folytatni kívánja a hagyományt azért is, hogy a legújabb kori ünnepek közül legyen olyan, ami a természethez kötődik és azért is, mert az ünnep igen nagy népszerűségnek örvend a helyi és a régió közösségeiben, közönségében egyaránt.


Nováért és Gyermekeinkért Alapítvány

Az alapítvány 1999. áprilisában jött létre Nova község hasonlóan gondolkodó lakóinak kezdeményezésére. Az alapítvány fő feladatai közé tartozik a gyermekek oktatási, nevelési, sportolási lehetőségeinek javítása, valamint a község kulturális életének fejlesztése. A Konc-hegyi szőlőhegyen 2001. júniusában az alapítvány kezdeményezte a Szent Iván napi mulatságot és tűzgyújtást. A szőlősgazdák nagyon támogatóak voltak és szinte minden pincénél vidám társaságok gyűltek össze, jó hangulat uralkodott.
Az alapítvány a jövőben is folytatni kívánja a hagyományt, kibővítve rendezvényekkel pl. szabadtéri színpadi előadásokkal.


Szent Iván esti tűzugrás Parádon

A Parádi Idegenforgalmi Egyesület 2001-ben - immár negyedik alkalommal - is megrendezte a hagyományos Szent Iván esti tűzugrást az Ilona-völgyi Szent István-csevicekútnál kialakított pihenőhelyen.
 Az 1999. évi programról tudósított a Duna TV és a Magyar Rádió is. Az itt gyülekezőket Szántai Zoltán - Zoli bácsi - az egyesület elnöke fogadta este hat órakor, majd egy órával később Szabóné Presovszky Mária - az elnökség tagja - elevenítette fel a tűzugráshoz kapcsolódó hagyományokat. Fél nyolctól megkezdődött a vigalom. A résztvevők táncolhattak, dalolhattak. Eközben elkészült a csülökpörkölt, melyet a szakács Szántainé Lempeg Judit - a Parádi Kisvendéglő konyhafőnöke - tálalt a vendégeknek, akiknek még szalonnasütésre is volt lehetőségük. Miután mindenki jóllakott, ivott is rá egy kis Egri Bikavért vagy egy kis sört, be is sötétedett. Zoli bácsi megfújta a kürtöt jelezve, hogy itt az ideje a tűzugrásnak. A vállalkozó kedvű jegyesek és szerelmesek át is ugrálták a tüzet megerősítve ezzel összetartozásukat. Az ünneplés késő éjszaka ért véget.


A Tamási Könnyü László Városi Könyvtár Gyermekrészlegének és a Tamási Helytörténeti Alapítványnak Szent Iván éje ünnepe

A 2001. június 23-i rendezvényt a könyvtár udvarán tartották 180-200 résztvevővel. Az ünnepség jól beleilleszkedett abba a rendezvénysorozatba melynek célja feleleveníteni a régi népszokásokat, a falusi fiatalság ünnepekhez kötődő szokásait, meghívni a városkörzet falvaiban működő hagyományőrző csoportokat valamint a hagyományokról mesélni tudó idősebb személyeket, összegyűjteni és kiállítás formájában közzé tenni az ünnephez kapcsolódó népies tárgyakat, munkaeszközöket, emlékeket.
A hagyomány legfontosabb mozzanata a tűz átugrása volt, szerelemvarázsló céllal. Aki nem akart vénlány maradni, biztos hogy átugrotta ezen az estén a tüzet. Megtették ezt azok a szerelmespárok is, akik együtt akartak maradni életük végéig. Közben kiházasító énekeket énekeltek. A fiatalok között járta a mátkázás, komázás, amely barátságkötő szokás volt. A jó barátok és barátnők ezzel erősítették meg köteléküket. A lányok ezen az estén mezei virágokból koszorút fontak, melyet hazaérve a háztetőre dobtak. Akié lecsúszott, az nem remélhetett szerencsét.
A szervezők remélik, hogy a gyermekek, fiatalok is átélték az ünnepet.


Waldorf-Iskola Gödöllő

A Waldorf-iskolák alapelveiben megfogalmazódik a gyermekek természetes ritmusának figyelembe vétele. Az évszakok szerint épül fel a tanév, a hónapok sorát az ún. Hónapünnepélyek tagolják. Az év során több ünnep is megörvendezteti a diákokat. A gödöllői iskolában már több mint tíz évre nyúlik vissza Szent Iván napjának megünneplése. A rendezvények kora délután a bizonyítványosztással kezdődnek. Minden gyerek a saját osztályában, a csak neki és róla szóló vers kíséretében kapja meg bizonyítványát, ami egy művészi igényességgel kidolgozott, rajzolt és kalligrafikusan megírt alkotás. Ez idő alatt szülők roskadásig pakolják minden jóval a kertben felállított asztalt és elkészítik a "Szent-iváni kaput", egy bolthajtású falécekből álló alkotmányt, melyre indák, ágak, szalagok, virágok kerülnek. Ez alatt bújnak át a gyerekek, majd megkezdik a falatozást a kertben. Csakhamar előkerülnek a sípok, dobok és eredeti csángó népzene hangjaira hangulatkeltő menet indul. A legények megrakják a tüzet, amely lassan mindenkit maga köré vonz, diákok, tanárok, szülők tolonganak a tűz körül. A hangulat a tetőfokára hág, egyre többen ugorják át a tüzet.
Késő estig tart a mulatság, akkor elcsendesedik a zene, kiürülnek az asztalok, szépen hazaszállingózik mindenki, füstösen, kormosan, de mosolytól ragyogó arccal, élményekkel gazdagon.


 

 

Pályázati Felhívás

Pilisszentiván Önkormányzata pályázatot hirdet a nyári napforduló ünnep, a Szent Iván-éj hagyományának újjáélesztésére.

Célunk, hogy ez az évezredes múltra visszatekintő természeti ünnep ismét élő hagyománnyá váljon a magyar-lakta településeken. Pályázhatnak mindazon hazai önkormányzatok, hazai és határon túli civil és közhasznú szervezetek, amelyek vállalják, hogy 2001. június 23-án, szombaton az ünnepet helyi közösségükben megrendezik és arról 2001. július 31-ig írásos és képes beszámolót küldenek Pilisszentiván Önkormányzata részére.

A pályázat beküldője hozzájárul, hogy a beszámoló teljes terjedelmében közzétehető legyen Pilisszentiván község internetes honlapján, illetve az ünnep népszerűsítése érdekében más médiákban is.

A pályázók között 10 x 50000 Ft rőzsepénzt sorsolunk ki, amelyet a 2002-es ünnep megrendezésére kívánunk fordíttatni. Külső támogatók hozzájárulása esetén a pályázati keretösszeg megemelhető. A díjak átutalásáról 2001. augusztus 31-ig gondoskodik a kiíró.

Csatlakozási Felhívás

A pályázattal egységben Pilisszentiván Önkormányzata felhívást tesz közzé, amelyben csatlakozásra hívja meg mindazon önkormányzatokat, civil és közhasznú szervezeteket, magánszemélyeket, amelyek egyetértenek a nyári napforduló ünnep, a Szent Iván-éj hagyományának újjáélesztését célzó javaslatunkkal.

A támogatás megvalósulhat az ünnep megrendezésére irányuló szándéknyilatkozattal; támogató levéllel; a hagyomány feltárását és népszerűsítését segítő vállalásokkal; anyagi hozzájárulással.

A felhíváshoz csatlakozni szándékozók jelentkezését a www.pilisszentivan.hu Internet címen, illetve a Pilisszentiváni Önkormányzat 2084 Pilisszentiván, Szabadság út 85. címére küldött levélben várjuk. e-mail